a legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. ám azt hiszem, többről van itt szó. a legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz.
és szerintem ez a legrosszabb.
amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen.
most ezt tényleg nagyon nehéz visszaolvasnom. és nem csak ez a szomorú, hanem van egymillió ilyen dolog. de próbálom meglátni a napfényt. a felhők fölött mindig kék az ég. nem igaz?:) most megyek sírni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése