- ... halványan elmosolyodott, a hajába túrva megfordult, és elsétált a kaputól. Szomorúan néztem utána, keserű ízt éreztem a számban, mert tudtam, ezt a hétvégét nem éli túl a barátságunk. Túl sok volt, túl hirtelen, túl hosszú idő után. Biztos fogunk még levelezni, és felhívjuk egymást időnként. De talán a mostani kapcsolatunknál is felszínesebb lesz majd. Valami, ami régen sokat jelentett nekünk, ma már nincs meg, de mindketten görcsösen kapaszkodunk abba, ami akkor volt. A barátságunkba. A fejemet a kapunak döntöttem, és szomorúan lehunytam a szemem. Fájt. Tényleg fájt. -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése