summer is soooo close

fáradt vagyok, nem tudom, hogy mit -
összevissza vagyok.
megöl a vizsgaidőszak.
már csak két hét és vége.
egy vizsga és egy kipakolás.

még érzem a keserű kávé ízt a számban, vajon ez azt jelenti, hogy még lehetek boldog?

nem tudom.
fura
az egész

úgyérzem széthasadok
nagyon fura.
keresnem kéne valakit.
előbb az jutott eszembe, hogyha majd lesz gyerekem, vajon eszembe jut majd, hogyha már elég nagy lesz és még létezik ez az oldal, hogy
megmutassam neki? hogy megmutassam neki, hogy mi voltam, hogy mit éreztem, hogy itt ültem siófokon közel és távol benne a nyár ízében. a házban, a konyhában mellettem egy üres kavéscsészével, hallgatva, hogy bent a szobában megy az m1 tipikus dallama és közben megy a facebook, meg minden szar és beszélek a fruzsival meg a marcival.
vajon eszembe jut?
vajon ha majd elég nagy leszek megértem, hogy fontos lesz ez a pillanat, amit azzal kéne töltenem, hogy építészet történetet és művészettörténetet tanulok, a keddi vizsgára? hogy csinálok majd a következő héten valamit a hétfői kipakolásra?
hogy megélem a pillanatokat?

olyan sok a kérdés.
és olyan sok a jó zene.

taylor swift - new romatics 
(haha régen mindig ezt csináltam)