fruzsival nem mentünk be órára (reggel nyolctól délután ötig -főtárgy)
mert nincs kész a díszlet, makett, jelmez, szóval semmi
megbeszéltük, hogy oké bemegyünk majd az ötkor kezdődő dramaturgiára, a terem előtt megkaptuk a többiek lesajnáló arckifejezését amit nem értek mert ők még nyomorultabbak mint mi
a teremben bent van az a tanár, akit tavaly utáltunk meg ő is minket mindig szívózott velünk mert mi nem szerettük sose a szaros óvodás festegetéseit
és a dramaturgia után az ő órája következett volna, de nem akartunk arra se bemenni, mert akkor meg kellett volna neki is mutatni amit csináltunk díszletet (de mi nem csináltunk)
tanár úr: bent van a tanárnő észre sem vettem
én: milyen tanárnő
fruzsi: honnan tudjam, leszarom
én: milyen tanárnő
én: milyen tanárnő
és akkor megláttam a fruzsi arcán a felismerést, hogy elkéne húznunk, de akkor már kijött a teremből
mi meg szépen lassan elindultunk a női wcbe, szóval dramaturgiára se mentünk be
NEM VETT ÉSZRE BIZTOS
szóval a nap tanulsága: ha gyökér vagy, nem menekülhetsz a végzeted elől
most megyek inni, mert ma van nyitó kertiparti, az élet kegyetlen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése