utálom, utálom, utálom, utálom
szükségem van dolgokra,
csak érzem, hogy ez így
nem oké
egyébként nagyon szar, mikor tennél, de nem teszel
aztán jön a vége és rájössz, hogy a semmi eszi a lelked
király, mind el hagy
mikor szükség lenne rájuk
és még ők beszélnek rólad,
összesúgva,
azt hiszik nem tudod,
de tudsz mindent,
aztán velük nevetsz
de belül sírsz
nagyszerű az élet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése